A héten végre elindult a Bubi 1000 fős tesztüzeme, egyre több ember használja és egyre többen beszélnek róla. Visszatérő elem, hogy ezt az egészet a turistáknak építettük: EU-s pénzből EU-s turistáknak.
Forrás: 444.hu
Már előre elárulhatjuk: a Bubi nem a turistáknak épült, a Bubi elsősorban a mindennapi munkába járóké és a diákoké lesz.
Erős Pista, Pick szalámi
Először nézzük meg, hogy nézne ki a rendszer, ha a turistáknak építették volna. Reggel csoportosan odamennek a kölcsönzőhöz, ráérősen körbekerekezik a várost, majd visszaviszik a biciklit. Ha erre a piacra szeretnénk belépni, akkor a kölcsönzés árazása és a dokkolók elhelyezése is ehhez kell hogy idomuljon: legyen napi bérlet, és a főbb tömegközlekedési csomópontokban legyen kevés de nagy dokkoló.
Ha valaki már használta a berlini közbringa-rendszert (Call a Bike), ismerős lehet neki ez a konstrukció: a budapestihez hasonló lépcsős (percdíjas) árazás mellett van egy 24 órás bérlet is: fizetsz 15 eurót, és addig használod amíg szeretnéd. Ez a 15 euró a percdíjas megoldásban 3 órára lenne elég. A dokkolók pedig elsősorban a belvárosi nagy csomópontokban vagy parkolóknál vannak elhelyezve. Kevés, de nagy állomások vannak, hogy a vasárnap délelőtti csúcsszezonban se fogyjon el a bicikli.
Háztól-házig télen-nyáron
Ehhez képest hogy néz ki egy olyan rendszer, ami a dolgozóknak/diákoknak lett kitalálva? Ezek az emberek rövid időre használják a biciklit, reggel munkába, este hazafele. Hosszabb távokat nem bicikliznek le (idő, energia, izzadás), viszont a metróállomástól a munkahelyig értékes perceket takaríthatnak meg ha közbringáznak.
A párizsi Vélib rendszert a munkába járóknak találták ki. Az árazása és a dokkolók elhelyezése is így lett kitalálva: az első félóra ingyenes, utána viszont meredeken emelkedik az ár (30-60. perc 1 euró, 60-90. 2 euró, 90+ 4 euró félóránként). Az egész város tele van kicsi, akár pár bringás dokkolókkal. Ez azért jó, mert – kis túlzással – háztól-házig tudsz biciklizni, nem kell a dokkolótól még 2 percig sétálnod.
A mi drága Bubink
A Bubi ezek alapján egyértelműen a munkába járóknak épült. Az árazása nagyon hasonlít a párizsihoz: az első félóra ingyenes, utána pedig félóránként kell fizetni, egyre nagyobb mértékben. A befizetésnek csak a 25.000-es kaució szab határt, ami 10 és fél órára elég. A berlini napidíjasnál 24 óra kerül 4.575 forintba (15 euró, 305-ös árfolyamon).
A dokkolók elhelyezésénél egyelőre közelebb állunk Berlinhez: kevés helyen van állomás, de azok nagyok. Így egy dolgozó embernek még nem ideális a rendszer: sokat kell sétálni a dokkolóhoz oda-vissza.
A mostani Bubi még csak beetetés, készen vannak már a tervek a Bubi 2-re is. A teljes rendszert kibővítenék: több dokkoló, a város külső pontjain is. Ezzel a fejlesztéssel pedig már állomássűrűségben is beérnénk Párizst.
Opelből Ferrari-t
A tervek szintjén egyértelmű a szándék: 2030-ra minden tízedik budapesti járjon biciklivel. Ehhez elengedhetetlen az olcsó és kényelmes közbringa-rendszer. Viszont azt is látni kell, hogy a mostani rendszer még csak beetetés: kapunk egy Opel-t, és ha rendesen használjuk, lesz helyette Ferrarink.